Bogács

Egertől 12 km-re, Noszvaj után fekszik Bogács, mely a csend, nyugalom, kirándulás és pihenés kedvelőinek paradicsoma, az észak magyarországi turisztikai régió egyik legkedveltebb üdülőfaluja. Leghíresebb látnivalója a termálvizes strand, mely festőien szép környezetben helyezkedik el. Javasolt reumás és mozgásszervi megbetegedés gyógyítására, továbbá pikkelysömör, ekcémák kezelésére ajánlható. Ivókúra keretében a krónikus gyomorhurutot, epe- és májbetegségeket gyógyítja.

A Panoráma üdülő a bogácsi fürdőtől 150 m-re található. Az elhelyezés ketttő, három, négyágyas, födőszobával, televízióval ellátott szobákban történik. A vendégeink kényelmét hivatott szolgálni a hangulatos kisvendéglőnk.

Strandunkról: Bogácson 1950-ben találtak 72 C fokos forró vizet. 1959. július 21-én egy medencével megnyílt a bogácsi strand. 1973-ban három új medencét adtak át. 1987-ben a feszített víztükrű, vízforgatós hideg vizes medencével bővítették a strandfürdőt. A régi medencéket folyamatosan felújítják. 2000-ben gyógykúra-medence épült. 2001-ben az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánította a kalcium – magnézium – hidrogén – karbonátos kénes vizet, melynek magas a szénsavtartalma is. Az ilyen összetételű gyógyvíz hatékonyan elősegíti a reuma, az ízületi és a mozgásszervi betegségek, a nőgyógyászati panaszok, a légcsőhurutok, gyomor-, epe- és májbetegségek gyógyulását. A termálfürdő szolgáltatásaival egész évben nyitva tart.

Alap Információk:
Nem szabjuk meg a tartózkodási időt. Nincsenek nálunk turnusok. Az üdülés időtartamát egyedileg egyeztetjük minden kedves vendégünkkel, a lehetőségeik figyelembevételével.

A kísérői kedvezmény:
„Minden 10 fő után 1 fő kísérő ingyen” akciónk. Ha a csoport állapota indokolttá teszi, akkor a kísérők létszámát változtatni lehetséges.

A szolgáltatás ára ügyében kérem hívjon a
72/446-115 számok valamelyikét.
mobilokon, a 30/630-55-52, 70/586-00-55. számon,
e-mailon a „panorama@veledis.hu” –n.

Látnivalók:
Ódor vár, Kaptár kövek, horgásztó, kilátó, tájház, strandfürdő. Fekvése, természeti adottsága:

Bogács a Bükk-fennsíktól délre, Egertől 18 km-re, a 3-as főútra merőleges úton, Mezőkövesdtől 10 km-re található. Területéhez tartozik Pazsag-puszta és Tomorvár.

A falut északról, keletről és nyugatról alacsony fekvésű hegyek ölelik körül, melyek anyaga az észak-magyarországi harmadidőszaki vulkáni kitörések következtében képződött andezit és riolittufa.

Eger-völgyétől haladva a felszín fokozatosan süllyed, majd Bogácstól délre síkságba megy át és így folytatódik.

E két domborzati forma - hegység és síkság - hatása érezhető a falu éghajlatán.

A település határában vízgyűjtő céllal mesterséges tavat hoztak létre. A neve: Bogácsi-tó, ami nagyszerű horgászati lehetőséget biztosít.

A község a Hór- és Szoros patak völgyében épült. A két patak a községben egyesül és házakat, utcákat elválasztva folyik végig Bogácson.

A falu környékén lévő hegyeket akác, tölgy és bükkerdők borítják. Védett növények: kankalin, tavaszi kérics, piroslóhunyor, teleki virág.

A környéken élő állatok: a róka, egerészölyv, vaddisznó, őz, szarvas, muflon, mátyásmadár, fácán, fogoly, vörösbegy, szajkó, rozsdafarkú.

Bogács Történelme: Nevét egyesek szláv eredetűnek tartják. A „bogacsov” – gazdag – szó is arra utal, hogy a honfoglalás idején szlávok lakhatták ezt a vidéket. Mások a község nevét a „bogáncs” szóból származtatják.

A Pazsag – puszta környékén feltárt réz- és bronzkorszaki leletek szerint ezen a környéken már évezredek óta lakott település állt. Tomorvár valószínűleg erődként funkcionált.

Az első írásos említés Bogácsról („Bogachi”) 1248-ból származik. 1323-ban Bogácsi Sándor nevű nemes a falu egy részét az egri káptalannak adományozta. 1572-ben pedig az egész faluról adománylevelet állítottak ki a káptalan javára.

A falu a török hódoltság idején a törökök kezére került, a lakosság nagy része elhagyta otthonát.

Az 1700-as évek közepétől jelentős számú telepes érkezett a faluba. A katolikus egyház anyakönyvi adatai szerint a lakosság száma folyamatos növekedést mutatott, az 1941-ben készült felmérés alapján a legnépesebb (2400 lakossal) bükkaljai település volt. Az I. világháborúban több bogácsi részt vett, mint bevonult sorkatonákat irányították őket a frontra.

II. világháború idején 1944 novemberében a község területén kisebb harcba bocsátkoztak a szovjet és német csapatok. A lakosság a hegyoldalakba vájt pincékbe menekülve várta meg a harc végét.

::Nyomtatható plakát::

::Nyomtatható ajánlat::

::Nyomtatható térkép::

Klikk ide ha nem nyílik meg a dokumentum!